Rendezvényszervezés Szakmai cikk

Bátran álljunk neki a szervezésnek – összegyűlt a hazai rendezvényszektor

2021.06.28.

author:

Bátran álljunk neki a szervezésnek – összegyűlt a hazai rendezvényszektor

Közel 400 fő részvételével lezajlott a Magyar Turisztikai Program Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyarországi Rendezvényszervezők – és szolgáltatók Szövetsége által szervezett Rendezvény ReStart 2021 konferencia június 24-én a Bálnában. A konferencia célja az volt, hogy összehozva a rendezvényszakmát konkrét tanácsokkal, tapasztalatcserével segítsék a rendezvények újraindulását. Az egész napos konferencia érintette a kulturális fesztiválokat, a zeneipar kihívásait, a MICE szektor kilátásait és olyan nemzetközi sportesemények tapasztalatait is, mint az Úszó EB.

„Ilyen bizonytalan évben szerettünk volna egy kis bizonyosságot, kapaszkodót adni, hogy bátran álljunk neki a szervezésnek” – hangzott el Oszkó-Jakab Natália, az MTPA társelnökének köszöntőjében. Az MTPA fiatal szervezetként azt a célt tűzte ki maga elé, hogy összehozza a teljes rendezvényszektort, hidat építve és párbeszédet teremtve az olyan, távolinak hangzó ágazatok között is, mint például a zeneipar és a sport. Ezt a célt szolgálta a Rendezvény ReStart 2021 konferencia is, amely a közel másfél éves teljes leállás után arra vállalkozott, hogy segítséget ad az újraindulásban, közösen megvitatva a rendezvényszektor kihívásait és lehetőségeit. Az Alapítvány a rendezvényen együttműködést kezdett több partnerszervezettel, így az Magyar Turisztikai Ügynökséggel is.  Az MTÜ, a MaResz, az NKA, az EMMI, a Petőfi Irodalmi Ügynökség, a Music Hungary Szövetség, a Magyar Kongresszusi Iroda, a Hungexpo és a Majdnem Híres Rocksuli és a Budapesti Gazdasági Egyetem is üdvözölte az MTPA létrejöttét.

Köszöntőt mondott a konferencián Botond Szabolcs, az MTPA társelnöke, Ganczer Gábor a MaReSz elnöke, Bús Balázs, az NKA elnöke, valamint dr. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója. A köszöntőkben közös pont volt, hogy mindannyian úgy vélik, a szektor újjáépülése során fontos az is, hogy képesek legyünk változtatni, megújulni és hogy a „beteg” gyógyítását érdemes a diagnózis felállításával kezdeni, azaz felmérni, milyen állapotban van az ágazat. Dr. Guller Zoltán arról is beszélt, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb tanulsága Budapest túlzott külföldi turizmusnak való kitettsége. Célként jelölte meg, hogy növekedjen a belföldi vendégek száma a fővárosban. Mindent egybevetve azonban a turizmust illetően optimista: „a turizmus úgy fog kilőni, mint pezsgősüvegből a dugó” – mondta, kitérve arra is, hogy jövőre elérhetjük a 2019-es „bezzeg év” szintjét.

A konferencián Lakatos Tibor dandártábornak, az Operatív Törzs Ügyeleti Központjának vezetője is előadást tartott, hogy segítsen eligazodni a jelenleg érvényben lévő szabályok között. A résztvevőknek lehetőségük volt kérdezni, így akár már a helyszínen választ kaphattak a friss bejelentés kapcsán érkezett specifikus kérdéseikre is.

Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára az elmúlt időszak szakpolitikai intézkedéseiről beszélt, bemutatva a Köszönjük Magyarország, a Déryné -, a Térzene és a Lázár Ervin Programot. Demeter Szilárd miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője a zenei szektor újraindításáról beszélt. Elmondta, válságállóbá kell tenni a hazai zeneipart, hangsúlyosabban kell foglalkozni a saját piacunkkal. Ennek érdekében olyan intézkedésekről is beszélt, mint a rádiók ösztönzése, hogy több magyar zenét játsszanak, társművészeti produkciók és alkalmazott zenei szolgáltatók körének bővítésének támogatás, illetve a tehetséggondozás támogatása. Elmondta a Petőfi Kulturális Ügynökség kb. 5 milliárd forintot tud a magyar zeneipar számára elkülöníteni, ennek egyrészével a vidéki játszóhelyek bővítését és biztonságossá tételét segítik majd.

Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke is a könnyűzenei piac szereplői előtt álló kihívásokról tartott előadást. Elmondta, hogy bár már látni az alagút végét, de még nem jutottunk ki belőle. Prezentációjából kiderült, hogy idén a fesztiválok 60%-át nem tartják meg, melynek következtében 65 milliárd forint esett ki a könnyűzenei szektorból. Bár a koncertek ismét látogathatóak védettségi igazolvánnyal, a jegyeladások 2020 január környéki adatokat mutatnak, mely köztudottan a leggyengébb hónapnak számít a zeneiparban. Elmondta az 5%-os kulturális ÁFA bevezetése nemcsak az iparág újraindításában segítene, de abban is, hogy jobb versenypozícióba kerüljünk, akár a régió zeneipari központjává váljunk, hiszen jelenleg a környező országokban kevesebb áfával kell számolniuk a koncertszervezőknek, így eleve jobb alkupozícióból indulnak a külföldi zenekarokkal való tárgyalások során. A csökkentett áfa kérdése a délutáni szekciók során is előkerült, mind a külön a téma köré épített beszélgetés, mind a Covid utáni nemzetközi turnék kapcsán.

Dr. Galambos Henrietta, a Szépművészeti Múzeum jogi osztályvezetője a múzeumok pandémia utáni működésébe avatta be a résztvevőket. Elmondta, hogy a világjárvány ideje alatt világszinten 77%-kal csökkent a múzeumok, galériának látogatóinak száma, a Szépművészeti Múzeumba is 90%-kal kevesebb vendég érkezett az évben. Mesélt arról is, milyen új kommunikációs stratégiákat, virtuális kampányokat találtak ki a közönség számára és arról is, hogy milyen nagyszabású kiállításaik vannak most.

Dr. Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke a Budapesten megrendezett Úszó Eb tapasztalatait osztotta meg a vendégekkel. Az Eb-t nézők nélkül rendezték meg és egy 4500 fős „buborék” biztosította az 51 országól érkezett sportolók és kísérőik biztonságát, hét szállodát megtöltve, 21 500 vendégéjszakát generálva. Ez volt az első „buborékban” rendezett világverseny Európában, mellyel sok hasonló rendezvénynek is példát mutattak, például az idén esedékes tokiói Olimpiának is. A szekciók során szó volt még a 2022-es férfi kézilabda Eb-ről és annak előkészületeiről is. Ez lesz az első Magyarországon rendezett kézilabda Eb, mely azért is különös jelentőséggel bír, mert a labdarúgás után ez a második legnépszerűbb hazai sport, így várhatóan nagy érdeklődésre tarthatnak majd számot. A Hazai vizeken beszélgetés alatt pedig a Covid alatt egyre népszerűbbé vált aktív turizmusról volt szó, illetve a vízi sportok, túrák növekvő népszerűségéről. A panelbeszélgetés során elmondták, hogy igyekeznek a sporteseményeket is fesztiválszerű eseményként megrendezni, hogy a köré szervezett programoknak köszönhetően könnyebben „megmozdítsák” az embereket. Az idei Balaton-átevezés is szóba került, melyre már 4000-nél több ember jelentkezett, ezen felbuzdulva pedig nyáron megrendezik a Tisza-tó átevezést és átúszást is.

Békefi Anna, a tavaly önállósodott Magyar Kongresszusi Iroda ügyvezető igazgatója az Iroda tevékenységéről, sikereiről számolt be. Elmondta, céljuk Magyarország felzárkóztatása az üzleti rendezvények európai élvonalához, nemzetgazdasági szinten is mérhető eredményeket elérve az iparágban. A hazai szervezésű kongresszusok ugyanis nagyszámú vendégéjszakát és magas költésű vendégkört hoznak, és hozzájárulnak a turisztikai infrastruktúra fejlesztéséhez, tervezhetőséget, biztonságot jelentenek sok szolgáltató számára.  Ezért az ő feladatuk „meggyzőzni” a szervezőket, hogy ne más nagyvárosokba, hanem Budapestre szervezzék kongresszusukat.

A MaReSz rendszeres szakmai eseménye, az EventHub is a délutáni napirendbe illesztve valósult meg, mely során tovább boncolgatták a MICE szektor kilátásait. A kerekasztal beszélgetések során szó volt a kongresszusok és konferenciák várható tendenciáiról, arról, hogy milyen nehézségekkel kell jelenleg szembenézniük a nemzetközi rendezvények szervezőinek az eltérő beutazási szabályok miatt, de beszéltek arról is, milyen fejlesztési lehetőségek vannak Magyarországon a MICE szegmensben, hogy népszerűbb desztinációjává váljon az ilyen jellegű eseményeknek. A délutáni szekciók alatt corporate oldalról is megvizsgálták az újraindulás lehetőségeit, végezetül pedig a beszélgetések résztvevői megosztották tapasztalataikat a nagy nemzetközi kulturális, sport és üzleti rendezvények kapcsán, kézzelfogható információkkal látva el a hallgatóságot az új biztonsági, illetve higiéniai protokoll tekintetében is, illetve érintették az 5% kulturális áfa bevezetésének témáját is. Összegzéséként azzal zárták, hogy bár elindultak a kisebb létszámú hazai rendezvények, még hosszú idő, mire a nemzetközi rendezvényszervezés is feléled és visszatérhet a 2019-es szintre.

A Rendevény ReStart 2021 konferencia előadásaiban, beszélgetéseiben jól kirajzolódott, hogy mennyi kapcsolódási lehetőség van a különféle rendezvényágazatok között, és azok mennyire hatással vannak egymásra.

„Nagyon jó érzés volt látni, hogy ennyi szakember összegyűlt, és megosztotta tapasztalatait egymással. A pandémia pozitív hozadéka, hogy a szakmabeliek, akár versenytársak is sokkal többet beszélgettek egymással, információval segítették a másikat. Jó érzés volt megismerni egymást, kicsit jobban megtudni, hogyan működnek más rendezvények. Ezért jött létre az MTPA is, hogy hatékonyan összefogja a szakmát és lehetőséget biztosítson a tapasztalatcserére, a közös gondolkozásra és arra, hogy együttesen találjunk megoldást a kihívásokra” – összegezte a konferencia tanulságait Oszkó-Jakab Natália, az alapítvány társelnöke.


 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.