AI vs. Zenészek?
Ahogyan szinte az összes kreatív iparágnál, úgy a zeneipar ajtaján is belépett a mesterséges intelligencia. Az új dalok létrehozásával és a hallgatói élmény személyre szabásával kész újradefiniálni a zene készítés, fogyasztás és terjesztés módját, így alapjaiban van hatással nem csak a zeneiparra, hanem a hozzátartozó iparágakra is. De ahhoz, hogy képesek legyünk alkalmazkodni a megváltozott környezethez, fel kell mérnünk, hol tart jelenleg az AI és milyen lehetőségek rejlenek benne zenészként.
Az AI: zenész, producer és menedzser
A mesterséges intelligencia képes zenét készíteni és algoritmusok, illetve gépi tanulás segítségével hatalmas mennyiségű adatot elemezni annak érdekében, hogy eredeti kompozíciókat hozzon létre. Többek között egyedi melódiákat, harmóniákat és ritmusokat alkot, hangulat, vagy akár stílus szerint is. Az ember és a mesterséges intelligencia alkotásainak kollaborálásával, olyan új hangokat lehet létrehozni, amelyek akár új stílusok kialakulásához is vezethetnének. Ez összefügg azzal a jelenséggel is, hogy az egyre növekvő műfaj meghatározások már inkább a hangulatzene felé viszik el a dalok kategorizálásának módját. Talán nem meglepő, hogy a produceri munkában is nagy segítséget jelent az AI használata. Az AI-alapú szoftverek a zenei produkció különböző területein nyújthatnak segítséget, a keveréstől a masterelésen át a hangtervezésig. Az AI például elemezheti a zeneszámokat, és javaslatokat tehet a hangminőség javítására, így hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé teszi a produkciós folyamatot. De nem csak a profiknak segíthet, hanem a tanulóknak is: a mesterséges intelligencia személyre szabott feladatokkal tudja fejleszteni a felhasználó technikáját és tudását.
Nem csak zenék készítésében, hanem a marketing tevékenységek fejlesztésére is hasznos lehet az AI, hiszen képes olyan mintákat észrevenni, amik az emberi fül számára elsőre nem hallhatóak, így segíthet hangulat, tempó vagy műfaj alapján kategorizálni. Ez az adatbázis-fejlesztés könnyítheti a zenék felfedezhetőségét és a célközönség megállapítását is. Példaként a mesterséges intelligencia képes felhasználói adatokat használni arra, hogy előre trendeket és slágereket jósoljon meg. Teljesen új utakat nyithat meg az AI a rajongói kapcsolódás terén is. Képzeljünk el, egy olyan virtuális koncertet, ahol az AI által generált vizuális effektek és hanghatások dinamikusan reagálnak a zenére és a közönség reakcióira. Az ilyen magával ragadó élmények az élő előadások alapvető részévé válhatnak, és új lehetőséget kínálnak a rajongóknak, hogy kapcsolatba lépjenek kedvenc művészeikkel.
A változás eljött, a félelmek maradtak
Égető probléma a mesterséges intelligenciával alkotott zene témájában a jogdíjak helyes használata. Míg az emberi alkotásnál világosak a források, addig az AI által generált alkotásoknál ezek a határok elmosódnak: ha a készített zene egyedi is, azoknak a forrása sokrétű lehet, amiket szinte lehetetlen visszafejteni. Ez felveti a kérdést, hogy a generált zene milyen mértékben tekinthető eredeti műnek és hogy milyen mértékben lehet átfedés a már létező, szerzői joggal védett anyagokkal. Az AI által generált tartalmakra vonatkozó jogi keretek még mindig kialakulóban vannak. Ez fontos szempont mindenki számára, aki kreatív területeken dolgozik, mert nemcsak a saját munkájának védelmét és az abból való profitálást érinti, hanem a technológia művészetalkotásra való felhasználásának etikai következményeit is. Az AI-technológia folyamatos fejlődésével az iparágban elengedhetetlen lesz az egyértelműbb irányelvek és jogi struktúrák kidolgozása ezeknek a kérdéseknek a megoldására. Ez biztosítja, hogy a művészek, alkotók és fejlesztők nagyobb bizalommal és méltányosabban tudjanak eligazodni az AI és a szellemi tulajdon közötti átfedésekben.
A mesterséges intelligencia alapú zenealkotással kapcsolatosan megjelenő félelem, a szerzői jogi kérdések mellet, a zenei élmény tönkretétele. Ennek valószínűsége viszont kevés, hiszen a válasz az emberi természetben rejlik: a zene készítése, hallgatása, táncolása és megbeszélése alapvető emberi élmény, elengedhetetlen eszköz az egymással való kapcsolatteremtéshez. Tekintettel erre az ellenállhatatlan emberi késztetésre, az AI valószínűleg nem fogja tönkretenni a zenét, de radikálisan megváltoztathatja azt, hogy ki készíti, mit hallgatunk, és miért alkossunk egyáltalán. Egy másik gyakran felbukkanó kétely pedig a zenészek megélhetésére vonatkozik. Nem csak a művészi értelemben vett zeneszerzést veszélyezteti, hanem például a reklámdalokat is, amiket ma már sokszor AI által generálnak, ez pedig rengeteg zenésznek jelent jelentős kiesést a jövedelmükben. Ezek valós problémák, azonban egy dologra biztos nem képes az AI: a slágerszámokhoz és az élőzenéhez köthető kapcsolódást, a rajongói hatást nem tudja helyettesíteni.
Jogosan merülhet fel a kérdés, ha az AI megcsinál helyettem, szinte mindent, akkor hová tűnök én?
Az AI zene jelenlegi állapotában inkább tekinthető egy „összemixelt” terméknek, mint eredeti alkotásnak. Nem a létező zenéket gondolja újra, hanem olyan hangokat tud előállítani, amelyek benne vannak a betanító adataiban. Bár ezeket új módokon kombinálja, keveri és töri meg, valójában nem képes a kereteken túli kísérletezésre. Az ember által alkotott zene pedig nem csak akkordok vagy ritmusok elrendezése, ugyanúgy, ahogy a főzés sem csupán összetevők és technikák véges listájából való választás kérdése. Az ember nem csak újraalkotja a zenét, hanem benne van minden olyan emberi dolog is, mint az érzések, lehetőségek, reflexiók a körülöttük és bennük történő eseményekre. Igaz, ma már minden zenének van egy régebbi gyökere, de pont az emberi kreativitás az, ami meghosszabbítja az evolúcióját nem csak a zenének, hanem a művészetnek is. A hallagató is zenehallgatás közben keresi a megértését és a perspektívát. Ezzel ellentétben a zenészeket fenyegető AI-zene, amely néhány szóból kiindulva egész dalokat hoz létre, alapvetően korlátozott, mert csak a saját adataira és a múltra tud tekinteni, nem pedig kifelé, és így soha nem tud előre tekinteni. Ezenkívül nem csak a zenék mélyebb értelmezésének okán érzi a közönség szükségét az ember alkotta zenének, hanem a rajongói hatás és az előzenei élmény miatt is. Az emberi kapcsolódás és az élménnyújtás szerves része a kultúrafogyasztásunknak. Független-, illetve indulózenészként viszont segíthet a piac és a streamingek okozta egyenlőtlenségek harmonizálásában. Azzal, hogy zenei eszközöket és marketing stratégiát ad a kezünkbe, ellensúlyozza a nagy kiadók és platformok centralizációs hatását és segíthet megtenni az első lépéseket.
Itthon egyelőre kevésbé elfogadott az AI használata a zeneiparban, a 2023-as ProArt Zeneipari Jelentés szerint a hazai piacon a válaszadók mindössze 4%-a használ mesterséges intelligenciát az alkotáshoz, ennek egyik fő oka pedig az, hogy a zenészek többsége szerint, az AI visszaszorítja a kreativitást. Akik pedig igénybe is vennék, ők is inkább marketing célú tevékenységre használnák, mintsem kreatív folyamatokra. Viszont, akik használták az AI-t, ők egyre többször, a jövőben is segítségül hívnák a munkájukban. A felmérésből látszik az is, hogy az AI elutasítottsága nem a nehezen tanulhatóságában rejlik, hanem a jelenség körüli bizonytalanságban, ami érinti a szerzői jog, vagy akár a kreativitás kérdését is.
