Közösséget építesz, vagy közönséget? Mindkettőt?
Nem ugyanaz, ha „csak” figyelnek rád, vagy ha tartoznak is valahová – nyisd ki mindkét ajtót!
Az előző cikkben arról írtam, hogy a legerősebb rendezvénybrandek ma már nem egyszerű eseményszervezők, hanem médiamárkák. Tartalmat készítenek, történeteket mesélnek, és folyamatos kapcsolatot tartanak a közönségükkel.
De mit is építünk valójában? Közönséget vagy közösséget? Tökre nem mindegy. A két szó első hallásra hasonlónak tűnik, mégis teljesen más világ (bár összefüggenek egymással), és főleg a hozzáállás miatt.
A közönség figyel
A közönség néz, olvas, követ. Megveszi a jegyet, eljön a rendezvényre. Posztokat lájkolj, hírlevelet nyit meg.
A közönség és a szervező között ilyenkor alapvetően egyirányú kapcsolat van: te kommunikálsz, ő meg jó tanuló módjára szépen befogad. Ez már önmagában is értékes. A legtöbb rendezvény számára egy stabil, elkötelezett közönség felépítése már hatalmas eredmény. De van egy szinttel feljebb.
A közösség kapcsolódik
A közösség nemcsak rád figyel, hanem tagjai egymásra is figyelnek. Beszélgetnek egymással, kötődnek, ajánlanak, visszajárnak. Véleményt formálnak és bevonódnak.
A közösségben az emberek nem pusztán fogyasztói egy programnak, hanem részesei egy közös történetnek. És itt történik az igazi varázslat.
Mert amikor valaki már nem egy koncertre, egy fesztiválra vagy egy eseményre vesz jegyet, hanem lemegy valahova, ahol „az ő emberei” vannak, akkor valami átlényegül. A rendezvény élményből identitássá válik: „mi fishingesek vagyunk„.
Nem minden eseményből lesz közösség
És ez teljesen rendben is van. Sok szervező hallja a közösségépítés szót, és azonnal Facebook-csoportokra vagy klubrendezvényekre gondol. Pedig a közösség nem egyszerűen platform vagy helyszín kérdése.
Mert attól még nem lesz közösséged, hogy létrehozol egy csoportot, ahogy attól sem lesz kerted, hogy vettél egy locsolókannát. A közösség ott kezdődik, ahol valakik, valahol egy közös ügyet, közös érdeklődést, közös identitást találnak. Kerted is attól lesz, hogy az élőlények hálózatot alkotnak benne.
Valódi kérdésként tehát azt tedd fel magadnak, hogy van-e valami, egy gondolat, egy prioritás, egy élethelyzet, egy ügy, ami összeköti az embereket rajtad kívül is.
Hogyan indulj neki?
Például ha nem rögtön első lépésként építesz közösséget, hanem a kapcsolatokkal kezdesz, az máris jó ötlet. Ne azonnal törzsközönségi programot, vagy tagsági rendszert hozz létre, pláne ne kezdj drága applikációfejlesztésbe.
Először csak figyelj. Kérdezz. Beszélgess. Érts meg, érezz bele, lélegezz együtt. Mik azok a témák, amikről ŐK maguk is beszélgetnek? Mik a kedvenc emlékeik? Mit szeretnek egy helyben, egy fesztiválban, egy eseményben?
Mi miatt térnek vissza hozzád, ha visszatérnek? Kit hoznak magukkal? Mit szeretnek benned annyira, hogy ajánljanak másoknak? A közösség mindig ezekből a válaszokból születik.
A tartalom szerepe
Sokan úgy gondolnak a tartalomra, mint marketingeszközre, pedig a jó tartalom valójában máris találkozási pont. Egy jól összerakott blogposzt, egy ütős videó, egy elkapott backstage-fotó mind-mind lehetőség a kapcsolódásra: nemcsak hozzád, hanem egymáshoz is. A legjobb tartalmak beszélgetéseket indítanak.
Ha te is belecsúszol a számok bűvöletébe, követőket, megnyitásokat, eléréseket, eladásokat számolsz, ezt egészítsd ki még egy nézőponttal. Persze ezek is nagyon fontos mutatók, de hosszú távon nem ezek döntik el, hogy egy szervező túléli-e a következő algoritmusváltást vagy nehezebb szezont. Sokkal inkább az, hogy vannak-e olyan emberek, akik kötődnek hozzá.
Van, aki várja a következő programodat? Ajánlanak másoknak? Figyelnek rád akkor is, amikor épp nincs kint ajánlatod? Ha igen, akkor ez már nem közönségépítés, hanem közösségfejlesztés.
És bár lassabban épül, sokkal tovább megmarad. Mert a figyelem kölcsönözhető, de a közösség saját tulajdon.
